Alexiel és Blason misztikus birodalma
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Hírek nektek!
 
Üdvözlünk!A Május hónap témája, a NEVERMORE zenekar lett!Elindult a NYÁR ÍRÓJA szavazás!
 
Hónap Témája
 
Amazonok
 
Angyalok
 
Boszorkányok
 
Démonok
 
Farkasemberek
 
Kentaurok
 
Kísértetek, szellemek
 
Sárkányok
 
Sellők
 
Tündérek
 
Kérünk, szavazz ránk, itt!

Angyalka toplistája

misztikus birodalma
A&B misztikus birodalma


Amatör művészek toplistája

Szavazz erre az oldalra!

Omaria Toplistája

OmariaTop


Elit top

ElitTop


Luna Toplistája

 
Hónap Témája szavazás
KÉRÜNK, SZAVAZZ!
Ki legyen a Nyár Írója?

Alexiel
Bertuccio
Rozália
Yume Oka
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Hogy tetszik az oldal?

Fantasztikus
Király
Elmegy
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Hogy tetszenek a versek?

Fantasztikus
Király
Elmegy
Javíthatnál rajta
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Hogy tetszenek a novellák és a regények?

Fantasztikus
Király
Elmegy
Javíthatnál rajta
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Jó honlapok
 
Tiltás
 
CSS Codes
Lehulló effekt
Get your own Falling Objects at MyCuteSpace.com!
 
Leírás

A tengereket és a szárazföld tavait, folyóit benépesítő fél-emberek - legyenek nők vagy férfiak - azóta foglalkoztatják az ember képzeletét, amióta először merészkedett li a tengerek nyílt vizére. A sellőket nagyon hosszú ideig ugyanolyan létező élőlénynek tekintették, mint például a repülő halakat.

A sellő-folkról ősi és szerteágazó: kultúrákon, kontinenseken, évszázadokon ível át. Ebből következik, hogy a tengeri emberekről és szokásaikról szóló történetek is át meg átszövik a képzelet tartományait. Sokféle nevük van: szirén, sellő, vízitündér, hableány, najád, triton, tengeri nimfa, nereida vagy néreisz. A mesék még ennél is többfélék: némelyek gyengéd, jószívű teremtésekről szólnak, akik csak meg akarták mutatni kedevesüknek a mélység varázslatos világát, mások gonosz, tengeri szörnyekről, akik ízekre szaggatják a vízbe fúltakat. Voltak csillogó aranyhajú sellők, és voltak hableányok zöldeskék hajkoronával, éles fogakkal.

Az egyéb népmesei alakokhoz hasonlóan a tengeri népek különböző válfajai különféle tulajdonságokkal és lakhellyel rendelkeznek, de van néhány vonás, amelyet a sellőkkel szinte mindig kapcsolatba hozunk. A csábos külsejű, egyik kezében tükröt, a másikban fésűt tartó, félig nő, félig haltestű lény nagyon sok variációra ad lehetőséget, bár a legtöbb művészi megjelenésben a női felsőtestet derékban vagy csípőben váltja fel a kecsesen elkeskenyedő pikkelyes halfarok. De itt aztán véget is ér az egyformaság: ábrázoltak már sellőt foltos makrélafarokkal, vízszintes delfinfarokkal, izmos angolnafarokkal; némelyik derekát szoknyaszerűen elrendezett uszonyok övezték, mások inkább kígyószerűek voltak. Lényegében véve azonban egész testük nyílt vízi csábításra és gyors menekülésre termett - lelkük azonban nics. A hagyomány szerint egy hableány csak akkor nyerhet emberi lelket, ha feleségül megy egy földi halandóhoz. Sok beszámoló szól az ilyen kevert házasságokról - vagy meg nem valósult próbálkozásokról - a dráma- és balettirodalom Udinéjétől kezdve Hans Christian Andersen Kis hableányáig.

A sellő hangja legalább annyira igéző, mint szépsége. A szirének bűvös dala a legendák szerint hajósokat csalt zátonyra, tengerészeket sodort a vízbe fúltak birodalmába. Jellegzetes fordulat a népmesékben, amikor a vízitündér vagy hableány magával rántja a hőst a mélybe.

A legendák gyakran összekeverednek, egymásba fonódnak, ezért nagyon nehéz őket nyomon követni, bár eredetük kimutatható. Így van ez a sellők esetében is. Az első ős valószínűleg Oannes babiloni halember-isten volt. A legkorábbi ábrázolásokon a jóindulatú Oannes emberi alak, halfej formájú fejdísszel, és hosszú halbőr palásttal. Oannes női megfelelője Atargatis, a szírek, a filiszteusok és izraeliták holdistennője, aki Derceto néven isismert, mint a legelső halistennő. Lukainosz görög író az i. sz. II. században egy föníciai rajz nyomán úgy írta le őt, mint akinek felső része nő, de deréktől lefelé halfarka van. Mint Holdistennő, Atargatis sok tulajdonsággal gazdagította a hal-istenség képét. Hozzá kapcsolódott az éjszaka titokzatossága és a változó holdfázisok, majd később a csáberő, a hiúság, a szépség, a kegyetlenség és az elérhetetlen szerelem fogalma is. Ezeket a vonásokat a későbbi sellők is tükrözik.

Általánosan elfogadott nézet, hogy Atargatis volt az elődje Aphrodité görög istennőnek is, aki tengeri kagyló héjában emelkedett ki a habokból. Nem csak a tengerből-születés motívuma rokonítja persze Aphrodité-Vénuszt a sellőkkel, hanem veszedelmes szépsége is.

A mondabeli görög alakok egy csoportja, a sziréneké ugyancsak hozzájárult a sellő prototípusának kialakulásához. Az i. e. V. dzázadból ránk maradt vázák madárszerű, karommal és csőrrel rendelkező, de asszonyfejű lényekként ábrázolták a sziréneket. Halálos énekük a tengerészeket csalogatta pusztulásba. A görög mitológia szerint csupán Orfeusznak ( és tarsainak), valamint Odüsszeusznak sikerült megmenekülnie mindazok közül, akik hallották a szirének énekét. A legendás dalnok, orfeusz náluk is szebben énekelt, ezért mindenki inkább őt hallgatta; Odüsszeusz pedig odakötöztette magát hajójának árbocrúdjához, miután társai fülét viasszal betömte, hogy azok, tudomást sem véve a szirénekről, tovább evezzenek. Így aztán Odüsszeusz, bár pokolian kínlódott, hiszen csábította az ének, megmenekült: nem tudta elszakítani a kötelékeit.

A szájhagyomágy a sziréneket a kései ókortól kezdve egyre inkább tengeri lényeknek tekintette. Lakóhelyük az óceán lett, és lassan külsejükben is halformájúvá váltak: olyannyira, hogy manapság a szirén és a sellő fogalma már egybeolvadt. Mindenesetre ez az átalakulás évszázadokig tartott; a szirének sokáig tollas és uszonyos lények voltak egyszerre. De mindvégig úgy tartották őket számon, mint akinek ellenállhatatlan éneke pusztulásba dönti a legbátrabb tengerészt is.

Míg a szirén eleve mítikus alak volt, a sellőt az ókori tudósok sokáig valódi lénynek tekintették. Az idősebb Pliniusnál találkozunk először részletes leírásával. Nagyszabású művében, a Naturalis historiae libriben (Természettörténet), amely az i. sz. I. században jelent meg, a következőket írja: "Ami pedig a sellőket illeti, akiket nereidáknak is neveznek, nem képzelet szülöttei: mert ahogy megrajzolják őket, olyanok valójában: pikkelyek fedik testüknek még azt a részét is, amely emberi formájú."

A kereszténység előtti kor sellő-szirénjei fokozatosan beépültek az egyház jelképrendszerébe - az ördög oldalán: halfarkú asszonyformájú alakok tekeredtek kísértően a templomok oszlopaira és vetettek csábos pillantásokat a tévelygő hivőkre a faragott díszekről. Ők jelképezték többek között a keresztény lélek elkárhozását; még az Odüsszeusz és a szirének eredetileg egészen mást példázó története is népszerű erkölcsi allegóriává változott. Alexandriai Clement Példabeszédek a pogányokhoz című művében eléggé derámaian így fogalmazott: "Ne engedd, hogy egy asszony, lebegő uszályban, kifordítson énedből, hagyd ott énekét, mert a halál szolgája; erősítsd meg lelked, s legyőzöd a romlást!"

Ilyenformán voltaképp az egyház volt az, amely a hableányok mítoszát ébren tartotta a nagy felfedezések korában, amikor is az első tengeri utakról visszatérő hajósok sorra hozták a sellőkkel való találkozások hírét. (Nem csoda: láthattal épp elég valódi csodalényt, azaz ismeretlen tengeri állatot). Még Kolombusz is említi őket 1492. évi utazásáról szóló beszámolójában. Ezt írja egyik tengerészéről: "Három sellőt látott, akik magasan kiemelkedtek a vízből, de nem voltak olyan szépek, mint a festményeken, bár kétségtelen, hogy némileg emberhez hasonlatosak az arcvonásaik."

A természettudósok és tengerészkapitányok beszámolói azonban mindig is eltértek a művészek által megálmodott költői képtől. Hasonlítsuk csak össze azt az "édes leheletű", szépséges hableányt, akiről Shakespeare a Szentivánéji álomban írt, az 1700-as évek elejének természettudományos leírásaiban szereplő amboinai sellővel. Jóllehet ez utóbbit is felruházzák egzotikus vonásokkal, mégis úgy beszélnek róla, mint szörnyről. Samuel Fallours 1717-ben készült színes rajza szerint zöldes tónusú, rézszín bőre volt a csípője körül uszonyokkal, valamint kék farka, amely kecses uszonyban végződött és középen csík húzódott végig. A naív rajz egyáltalán nem tgükrözi a jelentésben leírtakat: Amboina tartományban a Borné-parton szirénhez hasonló szörnyet fogtak. Hosszúsága 59 hüvelyk (másfél méter) volt, arányai az angolnáénak feleltnek meg. Vízzel teli kádban négy napig és hét óráig maradt életben a szárazföldön. Időről időre egércincogásszerű hangokat hallatott. Nem evett semmit, noha kishalakat, kagylókat, rákokat, stb. kínáltak neki. Elpusztulása után a kádban a macskáéhoz hasonló ürüléket találtak..

Eléggé hihetetlen, hogy ez a szerencsétlen, kádban tartott, cincogó hangokat hallató termtmény ugyanannak a fajnak a képviselője legyen, akit Shekaspeare Oberon szavaival így vetít elénk:

S hallék egy cselle hátán hableányt,
Ki olyan édes dallamot lehelt,
Hogy a bősz tenger nyájas lőn dalára,
S több csillag őrülten rohant le, hogy
A hableány zenéjét hallja...

A költemények és a szemtanú beszámolói közötti ellentmondásra egyre inkább felfigyelt a felvilágosodás embere. Amikor Erik Pontoppidan Norvégia természetrajza című munkájában a sellők fajtájának meghatározásához érkezett, a sellő-folkról nagyrészét mint mesebeszédet elvetette. Panaszkodott azokra, akik összetévesztik a fantáziát a tudományos megfigyeléssel, és azt állította, hogy ha a sellőt dallamos hanggal ruházzák fel, és azt mondják, hogy csodásan énekel, érthető, hogy kevés józanul gondolkodó ember ad hitelt ilyen képtelenségnek; sőt mi több, kétségbe vonja az ilyen termtmény létezését is. Miután azonban ezt leszögezte, nyolc oldalon keresztül részletezi a hableányok, sellők "valódi" tudományos leírását.

A XIX. század közepére a Viktória kori London egyik fő látványossága a kitömött sellő lett. A mutatványosok ezeket a - általában majomból és halból összetoldozott - példányokat japán halászoktól vásárolták. Mindegyiknak regényes története volt, és néha több ezer fontért cseréltek gazdát.

Az efféle kitömött kuriózumok közül a legnépszerűbb az úgynevezett fidzsi sellő volt, melyet először egy londoni kávéházban mutogattak, majd 1842-ben Barnum amerikai mutatványos vitte át a tengerentúlra. A broadway-i sellő-show akkora sikert aratott, hogy Barnum, New York-i American Museumába is bekerült, ahol majdnem háromszorosára növelte a múzeum bevételét a kiállítás első hónapjaiban.


Persze nem mindeen Viktória-kori sellőt sorolunk vásári kacatok közé; akadtak hableányok szép számmal a kézőművészetben és az uirodalomban is. A hableányok ellenállhatatlan, de eleve kudarcra ítélt szerelmének témája nagy hatással volt a XIX. század romantikusaira. Ez, valamint a népművészet iránti általános érdeklődés és a preraffaelitáknak a klasszikus szépség iránti vágyakozása nagyban hozzájárult a modern sellő képének kialakításához - a rontó szépségtől a megindító ártatlanságig. Megtalálhatók közöttük Herbert Draper és John William Waterhouse epekedő csábítói, és Arnold Böcklin félemberei egyaránt. Tennyson versekbe foglalta a tenger népét, míg Edward Burne-Jones a William MOrris kiterjesztették ezt a divatot a tapétákra is, sőt a szecesszió korától kezdve az olyan hétköznapi tárgyakról, mint a hamutartók vagy a levesestálak, ugyancsak sellők tekintettek az emberre.

Jószerivewl nincs a világnak olyan országa, ahol a hableánylegenda valamilyen formában ne szereplne a néphagyományban. Ez a makacs életképesség arra utal, hogy kell legyen valamennyi valóságtartalma, esetleg egy állat, amely messziről sellőszerűnek tűnik. Több lehetőség is kínálja magát: a Sierre rendhez tartozó tengeri tehenek, beleértve a manatékat és a dugongokat, no meg természetesen a különböző fókafajokat.

Igaz ugyan, hogy ezek az állatok aligha tudnának éppen a szépségükkel romlásba csalni egy hajót vagy akár csak egy hosszú ideje tengeren tartózkodó hajóst is, bizonyos tulajdonságaik mégis sellőszerűek. A majdnem teljesen szőrtelen manaté például valamivel nagyobb, mint az ember, de a nőstények felső, uszonyszerű végtagjainál lévő, kitüremkedő emlők nagyjából úgy helyezkednek el, mint a nőknél. A manaténak nincs több végtagja; henger alakú teste vízszintes farokban végződik. A dugong alakra hasonlít a manatéhoz. Ormányát szerteszét álló szőr borítja és állítólag a vízből félig kiemelkedve szoptatja felső uszonyában tartott kicsinyét. Ezek az állatok valóban szolgálhattak alapul néhány sellőészleléshez olyan tengereken, ahol a dugongok és a manaték előszerettel tanyáznak.

A hideg, illetve mérsékelt égövi vizeken előforduló tekintélyes észleléseket pedig talán a Földön élő harmincnégy fókafaj valamelyikével lehet megmagyarázni. A felső végtagokhoz és az elkeskenyedő testhez a fókáknál még hozzájárulnak a kedves, kiváncsi szemek; ezeknek az állatoknak a mozgása és a testtartása is hasonlít az állítólagos sellőkéhez. Tengerészek gyakra említették, hogy távolról nézve a vízen a fóka mennyire hasonlít az emberhez. Még mostanság is elhangzik egy-egy, láthatóan komolyan vett beszámolók arról, hogy a világ valamely távoli pontján hableányokat láttak. De égészében véve korunk sellői a folkról, a művészet és kriptozoológia világába tartoznak.

 
Ennyit mutat az óra!

 
Ennyien voltatok!
Indulás: 2008-08-22
 
Boldog névnapot!

 
Megszívlelendó jótanács

"Ahogy a zenész szüntelenül keresi a legszebb hangot, úgy várja a zene a világmindenségben, hogy valaki megszólaltassa."

  /Marlo Morgan/

 
Alexiel írásai
 
Blason írásai
 
Ti küldtétek
 
Rock a köbön!
 
Video
 
Vélemény
Egy kis közvélemény kutatás az oldal íróival kapcsolatosan
Ki a kedvenced az oldal írói közül?

Alexiel
Anneke
Ashigaka
Bertuccio
Brigi
Blason
Crystal
Corpse Doll
Dezsavű
Elina
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Egy kis közvélemény kutatás az oldal íróival kapcsolatban
Ki a kedvenced az oldal írói közül?

Éjszakai Fény
Éva
Farkas
Gergő
Kalypszó
Lord Dracul
Lylthia
Lyza Zsolt
Majka
Misi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Egy kis közvélemény kutatás az oldal íróival kapcsolatban
Ki a kedvenced az oldal írói közül?

Mucky
Newa
R.R. Dénes
Raveena
Rozália
Solkim Ukzcáj
Sün
Tamás
Tincsy
Tyr McDragon
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vélemény
Egy kis közvélemény kutatás az oldal íróival kapcsolatban
Ki a kedvenced az oldal írói közül?

Wilson Sanchez
Yume Oka
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 

Kalandok, szórakozás, jó társaság, lovak; SZEREPJÁTÉK!    *****    **A legújabb magyarországi mémes oldal. Ismerd meg most!Oszd, lájkold!** Nevess, szórakozz, kattints ide! Ne unatkozz!*    *****    Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!